Imádott Jézusom!
Lábunk együtt járjon.
Kezünk együtt gyűjtsön.
Szívünk együtt dobbanjon.
Bensőnk együtt érezzen.
Elménk gondolata egy legyen.
Fülünk együtt figyeljen a csöndességre.
Szemünk egymásban nézzen és tekintetünk összeforrjon.
Ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért! Ámen.
Uram! A reggeli csendben békéért,
bölcsességért és erőért imádkozom.
A szeretet szemével akarom nézni a világot:
türelemmel, megértéssel és kedvesen.
Úgy látni gyermekeidet, ahogyan Te látod őket,
csak a jót venni észre mindenkiben.
Tégy süketté a pletykákra,
némává a rosszindulatú beszédre.
Hadd legyek olyan készséges és vidám,
hogy a közelemben az emberek
megérezzék a Te jelenlétedet.
Uram, öltöztess engem a Te szépségedbe,
hogy egész nap Téged hordozhassalak!
Ámen.
Ó, Jézusom, te azt mondtad:
„Én vagyok a kapu.
Ha valaki általam megy be, üdvözül”.
Nem akarom beérni azzal,
hogy szavaidat olvasom, elmélkedem róluk,
helyeslem, csodálom, hirdetem;
segíts Uram, hogy alkalmazzam, éljem,
hogy átvigyem életembe!
Add, hogy hitből éljek,
félretegyem az emberi okoskodást,
ami őrültség előtted,
és életemet isteni bölcsességed
szavai szerint irányítsam,
ami őrültség az emberek előtt. Ámen.
Maradj velem, Uram, mert szükséges, hogy velem légy, hogy el ne feledjelek. Tudod, hogy milyen könnyen elfordulok tőled.
Maradj velem, Uram, mert gyenge vagyok, szükségem van a Te erődre, hogy ne essek el annyiszor.
Maradj velem, Uram, mert Te vagy az én életem, és nélküled értelmetlen és reménytelen a létem.
Maradj velem, Uram, mert Te vagy az én világosságom, és nélküled sötétségben vagyok.
Maradj velem, Uram, hogy megmutasd nekem a Te akaratodat.
Maradj velem, Uram, hogy halljam a hangodat, és kövesselek.
Maradj velem, Uram, mert még jobban akarlak szeretni, és mindig Veled akarok lenni.
Maradj velem, Uram, ha azt akarod, hogy hűséges legyek Hozzád.
Maradj velem, Uram, mert bármilyen szegény is a lelkem, azt kívánom, a Te számodra a vigasz helye, a te szereteted fészke legyen.
Maradj velem, Jézus, mert már késő van, és a nap lenyugvóban, múlik az élet. Közeledik a halál, az ítélet, az örökkévalóság. Meg kell újítanom az erőmet, hogy ne álljak meg útközben, ehhez szükségem van Rád. Félek a sötétségtől, a kísértésektől, a szárazságtól, a kereszttől, a szenvedésektől. Óh, mennyire szükségem van Rád, én Jézusom, a számkivetés éjszakáján!
Maradj velem, Jézus, mert az élet sötétségében – annak minden veszedelmével – szükségem van Rád.
Segíts, hogy felismerjelek, úgy, mint tanítványaid a kenyérszegéskor, hogy a szentáldozás legyen a világosság, amely eloszlatja a sötétséget, az erő, amely fenntart engem, és egyetlen boldogsága szívemnek.
Maradj velem, Uram, mert halálom óráján is Veled akarok lenni, ha nem a szentáldozásban, legalább kegyelmedben és szeretetedben.
Maradj velem, Jézus, nem kérem isteni vigasztalásodat, mert nem vagyok rá méltó, csak a te jelenléted ajándékát kérem. Óh, igen, ezt kérem Tőled!
Maradj velem, Uram, egyedül Téged kereslek, a te szeretetedet, a te kegyelmedet, a te akaratodat, a te szívedet, a te lelkedet, mert szeretlek Téged, és nem kérek más jutalmat, mint hogy egyre jobban szeresselek, erős, cselekvő szeretettel.
Add, hogy teljes szívemből szeresselek itt a földön, hogy aztán tökéletesebben tovább szeresselek az örökkévalóságban, édes Jézus. Ámen.
Atyám, Rád hagyatkozom,
tedd velem azt, ami Neked tetszik.
Bármit teszel is velem, megköszönöm.
Kész vagyok mindenre, elfogadok mindent,
csak akaratod teljesedjék bennem
és minden teremtményedben.
Semmi mást nem óhajtok, Istenem!
Kezedbe ajánlom lelkemet,
Neked adom, Istenem, szívem egész szeretetével,
mert szeretlek Téged, és a szeretet sürget,
hogy egészen Neked adjam magam,
hogy fenntartás nélkül kezedbe helyezzem életemet,
határtalan bizalommal, mert Te vagy az én Atyám!
Örökkévaló Isten, Mennyei Atyánk!
Az óesztendő utolsó óráiban magasztaljuk irgalmadat,
és hálát adunk az elmúlt évben tőled vett testi-lelki jókért,
kegyelmed és gondviselésed minden ajándékáért.
Jól tudjuk, Atyánk, milyen méltatlanok voltunk ebben az elmúló évben is kegyelmedre.
Megvalljuk hűtlenségünket, sok vétkünket, mulasztásunkat, de könyörgünk hozzád,
bocsáss meg nekünk.
Takarj be minket irgalmad palástjával, Krisztus Urunk szenvedése és halála érdemével.
Úgy vezess tovább, kérünk, a múló időben, hogy bölcs szívhez jussunk,
ne csak éveink számában, hanem a te félelmedben és szeretetedben is növekedjünk,
és a te utaidon járjunk!
Adj erőt és kedvet a Neked és embertársainknak való szolgálatra!
Kegyelmedbe ajánljuk egyházközségünket,
egyházunk és a világ kereszténységének jövőjét.
Tisztítsd, újítsd, szenteld meg népedet,
hogy szent neved dicséretére legyen az emberek között.
Gondviselő jóságod vegye körül népünket, hazánkat,
őrizze meg az egész emberiség békéjét és boldogulását!
Nyugtalan szívünk benned keres biztos támaszt a múlt és a jövő határán.
Légy ezúton is oltalmunk, bizodalmunk, és vezess napról napra a földi élet útján
az örök élet felé, az Úr Krisztusért! Ámen.
Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat! Segíts engem a helyes időbeosztásban! Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez! Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat! Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk! Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához! Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk. Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek, segíts, hogy tudjak várni! Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra. Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk! Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen – szavakkal vagy szavak nélkül – egy kis jóságot közvetíthessek! Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől! Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van! Taníts meg a kis lépések művészetére!
Mennyei Atyám! Hálát adok az egészséges pihenésért, amellyel megajándékoztál. Újraébredt lelkem legyen egészen a Tiéd! Ezen a napon úgy akarok járni-kelni, mint Te: mindenütt jót akarok cselekedni. Minden embert, aki csak találkozik velem, úgy fogadok, mint akit Te küldtél hozzám. Ő a testvért lássa bennem, az én szavaimból és tekintetemből pedig a krisztusi szeretet sugározzék reá. Senki se távozzék tőlem anélkül, hogy legalább egy jó szót ne kapott volna! Add, hogy magamat elfelejtsem, és bele tudjam élni magam mások helyzetébe! Add, hogy sohase veszítsem el önuralmamat, és ne legyek barátságtalan vagy sértő! Add meg, hogy mindig megnyerő modorú legyek, és éljen bennem szikrányi humor, hiszen erre olyan nagy szükség van a szomorú világban! Végül add meg, hogy mindenkit legalább egy parányit vezessek közelebb szent Fiadhoz a Szűzanya által! Ámen.