Te soha többé nem lehetsz nyugodt,
s nem lesz tiéd a nyárspolgári béke,
mert beléd hullott az Isten vetése
és azt kitépni nem lehet,
‒ vagy nem mered,
mert érezed, hogy éned jobbik része.
Azt megteheted, hogy sohasem kapálod,
hogy letaposod a kihajtó ágat,
hogy nem öntözöd,
hogy szinte gyűlölöd,
– de Harmat is van,
és néha akaratlan
meglep.
És valahogy elindul benned
egy gondolat, egy szó, egy jóbarát, egy semmi ‒ ‒
s amit már kezdtél elfeledni,
vagy letagadni, duzzad, újra él.
A gyökér,
a mag,
beléd szövődik és szállá fakad,
és vakmerő kalandra bátorít:
kilépni önmagadból,
az átlagosból,
komolyan venni azt, amit hiszel.
Tulajdonképpen mért nem kezded el?
Kreatív sarok ajánló
Ha azért nem megyek be a belső szobába, mert attól tartok, ott terpeszkedik unalom-Isten, aki mindig ugyanaz, ma és örökké, akivel minden perc végtelennek tűnik, alig várom hogy felpattanhassak, és végre hasznosan szorgoskodjak a világban, nos… Nos, akkor fognom kell...
Istenem, hallgass hívásomra, Uram, siess segítségemre! Kérlek téged mindazokért, akik értem imádkoznak, azokért, akik imádságomat kérték, akikért imádkoznom kellene, és azokért is, akikre senki sem gondol. Uram, te tudod, mire van szükségem. Legyen meg a te akaratod az én életemben...
I.Harang csendül,Ének zendül,Messze zsong a hálaének,Az én kedves kis falumbanKarácsonykorMagába száll minden lélek. Minden emberSzeretettelBorul földre imádkozni,Az én kedves kis falumbaA MessiásBoldogságot szokott hozni. A templombaHosszú sorbaIndulnak el ifjak, vének,Az én kedves kis falumbanHálát adnakA magasság Istenének. Mintha itt...
