Te soha többé nem lehetsz nyugodt,
s nem lesz tiéd a nyárspolgári béke,
mert beléd hullott az Isten vetése
és azt kitépni nem lehet,
‒ vagy nem mered,
mert érezed, hogy éned jobbik része.
Azt megteheted, hogy sohasem kapálod,
hogy letaposod a kihajtó ágat,
hogy nem öntözöd,
hogy szinte gyűlölöd,
– de Harmat is van,
és néha akaratlan
meglep.
És valahogy elindul benned
egy gondolat, egy szó, egy jóbarát, egy semmi ‒ ‒
s amit már kezdtél elfeledni,
vagy letagadni, duzzad, újra él.
A gyökér,
a mag,
beléd szövődik és szállá fakad,
és vakmerő kalandra bátorít:
kilépni önmagadból,
az átlagosból,
komolyan venni azt, amit hiszel.
Tulajdonképpen mért nem kezded el?
Kreatív sarok ajánló
Az érthető, hogy voltak ellenségek; az ok: gonoszság, féltés, félreértés, s a nyers tömeg a szélsőségre hajló, s így törvény lett a szörnyű törvénysértés. De hol voltak az Igazság tanúi, a pásztorok, kik még bölcsőben látták, a napkeleti bölcsek karavánja,...
Add, Uram hogy ne bonyolítsam feleslegesen azt, ami egyszerű, és ne butítsam le önkényesen azt, ami bonyolult. Add, hogy ne tagadjam le azt, ami borzalmasan nehéz, de ne is engedjem, hogy ólomsúlya maga alá gyűrjön. Add, hogy ne kerüljem a...
Nyári délután villákkal teleszórt hegyoldalban sétálunk. Barátom egy pillanatra megállt, fülelni kezdett, majd megjegyezte, valaki a IX. szimfóniát játssza. Felismertem a zenét. Hazafelé tartva játszó gyermekek mellett haladtunk el, barátom elmosolyodott: – Itt van köztük a fiam is, hallom a...
