Így szoktam ezt: ha száll az alkonyat,
az üres templomba besurranok.
Egy lélek, aki Istent látogat.
A szentek komoly arca rámragyog.
Ha násznép járt ma itt: feledve rég,
és mise sincs, se karinges papok,
az oltáron két öröklámpa ég,
az Istenemmel egyedül vagyok.
A templom üres, a lelkem tele.
Megértjük egymást, pedig nincs szavunk,
itt állok, szemben állok Ő vele
s nem látja senki, hogy együtt vagyunk.
Állok, térdre nem hajt a vágy hatalma
csak fürkészem a nagy Akaratot;
úgyis addig állok, míg Ő akarja
s ha nem akarja: összeroskadok.
Olyan végtelen áhitat fog el,
mintha erdőben néznék csillagot,
ahol az örök, ős csend ünnepel,
pedig – csupán egy templomban vagyok.
Kreatív sarok ajánló
Éber (halló) szívre (1Kir 3,9) van szüksége annak, aki hinni akar.
Isten sokféle módon keres kapcsolatot velünk.
Minden emberi találkozásban, minden megindító természeti élményben,
minden látszólagos véletlenben, minden kihívásban,
minden szenvedésben Isten nekünk szóló rejtett üzenete lakozik.
YouCat 20
Ne lemondás legyen, hanem inkább csere. Felajánlás. Amit felszabadítunk a lemondásban, adjuk Istennek. A tévézési időt csoportosítsuk át imádságra, az egyéni hobbi-foglalkozás változzon családi vagy közösségi tevékenységre, a zaj csendre, a facebook Szentírásra, a mozi szentmisére, a csoki szentostyára, a sértődés...
Szeretem azt a sorsot, amit adtál, szeretem, mint az erdők a hegyet, szeretem, mint a vadmadár a nádast, mint játékszerét a kicsi gyerek. A sors nekem az Otthon, melyben élek, s ha egyszerű is, mégis enyém; olyan akár a szűk...
