Uram, fogadd el életemnek
szegényes, barna kenyerét!
Sokat nem érő, nem szegetlen,
de minden morzsát összeszedtem
és két kezemben itt hozom feléd.
– Uram, fogadd e lélek életét!
Uram, hajolj e bús kenyérhez!
Hangozzék csendben alkotó szavad
és tedd tieddé már egészen,
hogy mintha árnyék lenne lényem,
Te rejtsd el bennem éltető magad,
– Uram, akár az ostyaszín alatt.
Kreatív sarok ajánló
Két ferences találkozik a vonaton:
– Nagyon ismerősnek tűnsz, testvér! Ugye Gyöngyösön találkoztunk?
– Gyöngyösön még soha nem voltam.
– Akkor Vácott.
– Vácott sem jártam még.
– Akkor máshol.
– Látod, testvér, ez lehet, mert máshol már voltam.
Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak. Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok...
