Már hó szitál a fenyvesek között
és korán beálló esték fénye ég,
oly mély csend s én úgy készülődöm
ujjongó szívvel Istenem, feléd.
Most én megyek, Te jártál már a földön.
Ó, hány karácsonyt játszottam neked!
Amim csak volt, a két kezedbe tettem:
egymás után: egy hosszú életet.
Mondd, vársz reám? Olyan remegve kérdem
s oly boldogan, mint szentestén kölyök.
Most rajtad áll, hogy szívemet betöltsed.
Csitt! Angyal jár a zárt ajtók mögött.
Kreatív sarok ajánló
Míg Isten az én atyám, nyugodtan és béké ben élhetek: életem, halálom, földi napjaim és az örökkévalóság biztosítva vannak. És micsoda biztosítás ez! Míg Isten az én atyám, nem ismételgetem az unalomig: „miért… miért…?”, hanem nyugodtan és bizalommal telve csak...
A konyhában ültünk a földön és a tűzhely meleg fénye kiugrott néha meg-megsimogatván arcunkat. Hallgattunk, de magunkban megvallottuk, hogy a mű tökéletes, és nem is vettük le a szemünket róla. Tornya volt, ajtaja volt, ablakai voltak, ahol be lehetett tekinteni...
Ülj le a csend partjára: Isten beszélni fog hozzád.
L. Vahira
