Már hó szitál a fenyvesek között
és korán beálló esték fénye ég,
oly mély csend s én úgy készülődöm
ujjongó szívvel Istenem, feléd.
Most én megyek, Te jártál már a földön.
Ó, hány karácsonyt játszottam neked!
Amim csak volt, a két kezedbe tettem:
egymás után: egy hosszú életet.
Mondd, vársz reám? Olyan remegve kérdem
s oly boldogan, mint szentestén kölyök.
Most rajtad áll, hogy szívemet betöltsed.
Csitt! Angyal jár a zárt ajtók mögött.
Kreatív sarok ajánló
Alkonyatra hajlott a nap. Az erdő szegélyén dús rendekben hevert a levágott fű, melynek zöld ágyában aléltan feküdtek a fonnyadó virágok. Tegnap még lengve játszottak a széllel, mely alkonyattal kiszaladt az erdőből, és ma egyszer csak elszakadtak a földtől, és...
… legyetek igaz emberekké, legyetek jókká, és jobb lesz a világ: aki magát jellemmé neveli, a közösséget alakítja át … … kezdjétek el a munkát, mint a mag, mely belepusztul, de kihajt, és szára nő, és rája települ a termés,...
Az Úr elénk imádkozta a Miatyánkot mégis, kétezer év alatt sem tudtuk megtanulni, ma is elhibázzuk már a harmadik kérésnél, és így módosítjuk a szöveget: legyen meg a mi akaratunk. Egy régi, orosz népmese szerint az öreg paraszt kihallgatást kért...
