Már hó szitál a fenyvesek között
és korán beálló esték fénye ég,
oly mély csend s én úgy készülődöm
ujjongó szívvel Istenem, feléd.
Most én megyek, Te jártál már a földön.
Ó, hány karácsonyt játszottam neked!
Amim csak volt, a két kezedbe tettem:
egymás után: egy hosszú életet.
Mondd, vársz reám? Olyan remegve kérdem
s oly boldogan, mint szentestén kölyök.
Most rajtad áll, hogy szívemet betöltsed.
Csitt! Angyal jár a zárt ajtók mögött.
Kreatív sarok ajánló
Ülj le a csend partjára: Isten beszélni fog hozzád.
L. Vahira
Történt egyszer, hogy egy hitoktató tanár a bűn súlyáról tanította a gyermekeket. Azon töprengett, miként magyarázza el a diákoknak a bűnbánat fontosságát és a szentgyónás lehetőségét. Amikor felemelt egy vízzel töltött poharat, mindenki arra gondolt, hogy szomjas, vagy az osztályteremben...
Dúsan került és életteljesen a föld alá az első búzaszem. Magán érezte még az Úr teremtő, alkotó kezét. Aranynap fénye lenn nem érte már, nem is érinthette csillanó sugár. Mégis, meleg titokkal volt tele sötét éjjele. És egy napon a...
