Már hó szitál a fenyvesek között
és korán beálló esték fénye ég,
oly mély csend s én úgy készülődöm
ujjongó szívvel Istenem, feléd.
Most én megyek, Te jártál már a földön.
Ó, hány karácsonyt játszottam neked!
Amim csak volt, a két kezedbe tettem:
egymás után: egy hosszú életet.
Mondd, vársz reám? Olyan remegve kérdem
s oly boldogan, mint szentestén kölyök.
Most rajtad áll, hogy szívemet betöltsed.
Csitt! Angyal jár a zárt ajtók mögött.
Kreatív sarok ajánló
Ha attól nem is félnél, hogy egyedül elesel,
hogyan bízhatnál abban, hogy egyedül föl is tudsz kelni?
Nézd, két ember együtt többre képes, mint egy egyedül.
Keresztes Szent János















