Mindig messze keresik valahol az Istent,
a nagy dolgokban, mintegy távcsővel és nagyítóval,
a csillagok, felhők és végtelenségek között.
De én már tudom,
hogy biztosabban megtalálom Őt
az egészen kis dolgokban,
a véletlenekben, a jelentéktelenségben,
azokban a pillanatokban,
mikor csodálkozva pillantunk fel,
valamit értünk, amit az elébb,
az élet sivatagjai és szakadékai között vándorolva, nem értettünk.
Ez a pillanat, mikor egyszerű és világos lesz valami,
ami az elébb homályos és érthetetlen volt,
ez a pillanat, mikor fölénk hajol Isten.
Hiszek benne?
Néha azt hiszem,
csaknem frivolitás és túlbuzgalom hinni benne.
Több és más Ő annál,
semhogy hitem vagy tagadásom eldöntené kettőnk viszonyát.
Kreatív sarok ajánló
Csak munkaeszköze vagyok az Úrnak. Aki hozzám jön, azt Őhozzá szeretném vezetni.
Szent Edith Stein
Egy betlehemi megalázott ember teremtett új világot, megteremtette az Igéből, a szeretet szent semmijéből. Ezt a világot úgy szerette, hogy ráverték egy nagy keresztre, általverték kezét és térdét, s a Nap is vérzett, ahogy vérzék. A szél elvitte kiáltását, vihar...
Isten tudja csak Istent tökéletesen szeretni. Atya a Fiút, Fiú a Lelket, Fiú az Atyát, Atya a Lelket. Körbeszeretik egymást végtelen erővel. S bár teljesen be tudják egymást tölteni, mégis szomjas ez az Isten, egy nála sok milliárdszor kisebb lénybe,...
