Nyári délután villákkal teleszórt hegyoldalban sétálunk. Barátom egy pillanatra megállt, fülelni kezdett, majd megjegyezte, valaki a IX. szimfóniát játssza. Felismertem a zenét. Hazafelé tartva játszó gyermekek mellett haladtunk el, barátom elmosolyodott:
– Itt van köztük a fiam is, hallom a hangját.
Elgondolkoztam. A sokat hallott hangot megannyi zaj között is meghalljuk, mert ismerjük. Vajon nem így van ez az imáinkkal is? Aki többet imádkozik, annak hangja bizonyára ismerősebb Isten előtt.
Szenthelyi-Molnár István
Kreatív sarok ajánló
Semmi nem visz minket Krisztushoz közelebb, mint amikor Vele együtt haladunk az úton, és azokat a dolgokat tesszük, amiket Ő is megtett Atyja iránti szeretetből. A nagyböjti időben arra hív minket Isten, hogy tisztítsuk meg szívünket és értelmünket, szándékainkat pedig...
Téged Isten dicsérlek és hálát adok mindenért. Hogy megvolt mindig a mindennapim és nem gyűjtöttem másnapra valót, hála legyen. Hogy mindig jutott két garasom adni és magamnak nem kellett kéregetnem, hála legyen. Hogy értenem adatott másokat s nem kellett sírnom,...
Krisztus keresztjén Az van felírva, Hogy az igazság Nem vesz a sírba! – Örvendjen, akit Bántalom ér; Ha lelke tiszta, Szíve fehér! Krisztus keresztjén Az van felírva, Hogy a szeretet Nem vész a sírba! – Mind e világ bár Életedre...
