Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,
Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.
Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,
Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.
Láttam az óceánt gyermekként ragyogni
Sirályokat felette felhőkkel táncolni,
Láttam a békét az emberek szívében,
Láttam az erdőket fürödni a fényben.
Láttam sok–sok mosolyt és láttam a reményt,
Láttam az embert, és láttam a zenét,
Láttam a földet szeretetben élni,
Láttam a csöndet a széllel zenélni.
Láttam Istent amerre csak néztem,
Miközben éppen az Ő tenyerében ültem,
S az Ő hangján szólt hozzám a szél,
Mint anya, ki gyermekének mesél,
Millió apró tükörben láthatod magadat,
Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!
Kreatív sarok ajánló
– Miért vonulsz el az erdőbe mindennap? – Imádkozni. – De hiszen Isten mindenhol jelen van, nem? – Igen, igen. Isten mindenhol jelen van! – És Isten ugyanaz mindenhol? – Igen, Isten mindenhol ugyanaz. – Akkor miért mész az erdőbe...
Egy artistától gyónása után megkérdezi a plébános, hogy mit dolgozik a cirkuszban. A tornász ott helyben, a gyóntatószék előtt ugrik egy ügyes szaltót. Meglátta ezt egy idős néni. Gyónása előtt ijedten suttogja az atyának: – Tisztelendő úr, tudom, hogy én...
Ó, emberek, gondoljatok ma rá,Ki Betlehemben született ez esteA jászol almán, kis hajléktalan,Szelíd barmok közt, kedves bambinó. Ó, emberek, gondoljatok ma rá:Hogy anyja az Úr szolgáló leányaÉs apja ács volt, dolgozó szegény,S az istállóban várt födél reájuk. Ó, emberek, gondoljatok...
