Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,
Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.
Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,
Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.
Láttam az óceánt gyermekként ragyogni
Sirályokat felette felhőkkel táncolni,
Láttam a békét az emberek szívében,
Láttam az erdőket fürödni a fényben.
Láttam sok–sok mosolyt és láttam a reményt,
Láttam az embert, és láttam a zenét,
Láttam a földet szeretetben élni,
Láttam a csöndet a széllel zenélni.
Láttam Istent amerre csak néztem,
Miközben éppen az Ő tenyerében ültem,
S az Ő hangján szólt hozzám a szél,
Mint anya, ki gyermekének mesél,
Millió apró tükörben láthatod magadat,
Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!
Kreatív sarok ajánló
Nem, aki árva, nem, akit kifosztott az élet, nem, aki másutt nem lel menedéket, nem, akit aggá gyötörtek a gondok… Krisztust szolgálni az induljon el, aki boldog! Akinek boldogsága egyre nő, s kicsap, mert lelke szűk medrébe nem fér. Elindul...
Hallják meg hívők és hitetlenek Élet-halálra szóló eskümet! A szív bősége zúg fel ajkamon, Az kényszerít a Krisztus vallanom. Hallják meg rokkant, vén aposztaták S a vétekben vajúdó új-világ, A forradalom, a vak Leviáthán, És hallja meg a settenkedő Sátán:...
Ha tiszta a szívünk, ha szelíden és alázattal reagálunk,
ha tudunk másokkal együtt gyászolni, ha éhezzük és szomjazzuk az igazságot,
ha irgalmasan látunk és cselekszünk – ez az életszentség.
Ferenc pápa
