Egy ember azt suttogta:
– Uram, szólj hozzám!
Egy fülemüle dalra fakadt, de az ember nem figyelt rá. Újra megismételte:
– Uram, szólj hozzám!
Ekkor mennydörgés hallatszott a távolból, de az ember ezt sem akarta meghallani. Körülnézett, és így szólt:
– Uram, hadd lássalak Téged!
Az égen feltündökölt egy csillag, de ő nem látta meg. Ekkor már hangosan kiáltotta el magát:
– Uram, tégy csodát!
És megszületett egy gyermek, de ő nem vette észre az élet lüktetését. Elkeseredett és sírva fakadt:
– Uram, érints meg engem, hadd érezzem, hogy velem vagy!
Egy pillangó finoman leszállt a vállára, de az ember elhessegette őt. Letörten folytatta útját; szomorú volt és magányos, nagy félelemmel a szívében.
Ahol élet van, ott az Isten.
Kreatív sarok ajánló
„Üdvözlégy!” – olvasód morzsolva így köszöntünk. Október van, korán leáldozik a nap. Tengernek csillaga, te tündökölj fölöttünk, hogy el ne vétsük a homályban az utat. Magam is mily sokat bolyongtam, mint a vándor hűtlenül életem kalandor idején; de felém ragyogott...
Az óriási aszály kitikkasztotta, kiszárította a földeket. A fák fájdalmasan hullatták megfakult, elsárgult leveleiket. A fű a réteken kiégett. Az emberek nyugtalanul kémlelték a tiszta, kobaltkék eget. Mivel mind szárazabb hetek követték egymást, és hónapok óta egy csepp eső sem...
Fakadnak már a virágok, Kiderül az ég, És a föld most készül ülni Drága ünnepét. Sziveinkben, mint a földön, Ma öröm legyen, Feltámadt az istenember Győzedelmesen! Akik tanait gyülölték, Meg nem ölheték. Nem rejthette sír magába Égi szellemét. Mert égből...
