A karácsony és újév közötti vasárnapon, illetve ennek hiányában december 30-án a Szent Család ünnepét üljük. Ehhez a naphoz egy szép hagyomány kapcsolódik, hiszen ahogyan Jézus családját példaképül állítjuk magunk elé, saját családjaink számára is kérjük az ő közbenjárásukat. Ebből az alkalomból a szentmise végén minden jelenlevő család külön áldásban részesülhet. Ez jó lehetőség arra, hogy megszólítsuk azokat is, akik csak periférikusan vagy egyáltalán nem kapcsolódnak az egyházközséghez.
Teendők
1. Írjuk meg a karácsonyi üdvözletet, amely az ünnepi miserenden kívül tartalmazza a családok megáldására való meghívást is, és sokszorosítsuk annyi példányban, ahány háztartás található a plébánia területén, vagy az adott településen. Az üdvözlet írója lehet a plébános és/vagy az egyházközség hívei.
2. Advent vége felé önkéntesek segítségével juttassuk el minden háztartásba e levelet. Az egyházközség területén található utcákat osszuk fel az önkéntesek között, hogy ki melyik utca lakóihoz viszi el. Erre a nagyobb ministránsokat is meg lehet kérni. Fontos, hogy minden egyes háztartásba jusson el, és ne csak azokhoz, akiket a templomból ismerünk már.
3. Az ünnepi szentmise előtt jó, ha önkéntesek köszöntik a bejáratnál azokat, akik csak ilyenkor vagy ritkán jönnek templomba.
4. Amennyiben nincs idő a családok egyenkénti megáldására, akkor a következő ünnepélyes áldást adhatjuk a záróáldás előtt:
Áldunk téged, Istenünk, aki azt akartad,
hogy emberré lett Fiad részese legyen a családi életnek,
hogy annak bensőséges közösségében felnövekedve gondjait is megismerje,
de örömeit is megtapasztalja.
Alázatosan kérünk tehát Urunk, oltalmazd és őrizd meg ezeket a családokat,
hogy kegyelmed ajándékával megerősödjenek,
jólétet élvezzenek, egyetértésben éljenek,
és családegyházként tanúságot tegyenek dicsőségedről a világban.
Krisztus, a mi Urunk által.
℟. Ámen.
Áldjon meg benneteket a mindenható Isten,
az Atya, ✠ a Fiú, és a Szentlélek.
℟. Ámen.
Amennyiben a családokat külön-külön is megáldjuk, akkor a szentmise hirdetéseiben a pap mondja el ennek menetét például ezekkel a szavakkal: „A záróáldás után külön-külön is megáldom a családokat. Ehhez, kérem, fáradjanak előre, az oltár előtt a családtagok álljanak egymás mellé, és így fogadják az áldást.”
A záróáldás után a pap az oltár elé megy, és saját szavaival, vagy a következő formulák valamelyikével egyenként megáldja a családokat (az áldás alatt jó, ha halk orgonaszó, vagy más instrumentális zene hallatszik):
Kérünk, Istenünk, a Boldogságos Szűz Mária és Szent József közbenjárására oltalmazd ✠ meg ezt a családot,
amely teljes szívvel rád hagyatkozik, és neked ajánlja fel magát.
Kérünk, védd meg minden ellenséges cselvetéstől és minden bajtól.
Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Imák forrása: Praeorator
A családok közös megáldásához még egy erdélyi imádság:
Jóságos és irgalmas Isten, plébániánk családjait és testi-lelki javaikat mindenható védelmedbe ajánljuk,
áldj meg minket, ahogyan a názáreti Szent Családot megáldottad!
Szeretett Jézusunk! Te rejtett életed példájával és tündöklő erényeiddel
megszentelted azt a családot, amelyben éltél.
Emlékezzél meg arról, hogy a mi közösségünk is a te családod,
hiszen neked szenteli és neked ajánlja fel magát.
Oltalmazz minket, szabadíts meg a veszélytől, siess segítségünkre minden szükségünkben,
adj állhatatosságot, hogy téged szeressünk,
segíts, hogy hűségesen szolgáljunk neked a földön,
és örökké dicsérhessünk a mennyben.
Boldogságos Szűz Mária, aki karácsony éjjelén szerető szívedre ölelted az isteni kisdedet,
kérj számunkra kegyelmet, hogy úgy tudjuk szeretni Jézust és egymást,
ahogyan te szeretted isteni Fiadat és tiszta jegyesedet.
Földi anyánk mellett te légy mennyei édesanyánk és közbenjárónk drága gyermekednél.
Szent József, a Szent Család feje és az isteni Kisded hűséges őrzője,
légy a mi kis otthonainknak is a feje, és vedd atyai pártfogásodba családjainkat.
Légy közbenjárónk minden szükségünkben és segíts,
hogy amint te hűséges voltál a karácsonyi éjben és a menekülésben,
mi is hűségesek maradjunk az Úr Jézushoz a kísértések és szenvedések megpróbáltatásaiban. Ámen.
Forrás: A nyilvános ájtatosságok könyve, Szatmári Egyházmegye, 1994.