Már hó szitál a fenyvesek között
és korán beálló esték fénye ég,
oly mély csend s én úgy készülődöm
ujjongó szívvel Istenem, feléd.
Most én megyek, Te jártál már a földön.
Ó, hány karácsonyt játszottam neked!
Amim csak volt, a két kezedbe tettem:
egymás után: egy hosszú életet.
Mondd, vársz reám? Olyan remegve kérdem
s oly boldogan, mint szentestén kölyök.
Most rajtad áll, hogy szívemet betöltsed.
Csitt! Angyal jár a zárt ajtók mögött.
Kreatív sarok ajánló
Megint beesteledett. Sötét van, és én nem szeretek sötétben lenni. Főleg nem egyedül. Ma újra nem játszottunk, pedig reggel megígérted, amikor kiraktál a suli előtt a kocsiból. Emlékszel, azt mondtad, ha ügyes leszek, figyelek, nem leszek rossz és nem hozok...
Ülök életunt szobámban,hideg teát kavarok …Körülöttem fájás-félésködhálója kavarog.Kikelek tikkadt helyemből,kinyitom az ablakot s megpillantok odakint egyigéretes csillagot.Ó ha most mindent itthagynék,mennék a csillag után,mint rég a három királyokbetlehemi éjszakán!Gépkocsin, vagy teveháton –olyan mindegy, hogy hogyan!Aranyat, tömjént és mirrhátvinnék, vinnék boldogan.Mennék...
Amint a szimfóniának szüksége van minden egyes hangjegyre, amint a háznak szüksége van minden egyes kőre, amint az óceánnak szüksége van minden egyes vízcseppre, amint az aratásnak szüksége van minden egyes gabonaszemre, az egész emberiségnek szüksége van terád, ott, ahol...
