Te soha többé nem lehetsz nyugodt,
s nem lesz tiéd a nyárspolgári béke,
mert beléd hullott az Isten vetése
és azt kitépni nem lehet,
‒ vagy nem mered,
mert érezed, hogy éned jobbik része.
Azt megteheted, hogy sohasem kapálod,
hogy letaposod a kihajtó ágat,
hogy nem öntözöd,
hogy szinte gyűlölöd,
– de Harmat is van,
és néha akaratlan
meglep.
És valahogy elindul benned
egy gondolat, egy szó, egy jóbarát, egy semmi ‒ ‒
s amit már kezdtél elfeledni,
vagy letagadni, duzzad, újra él.
A gyökér,
a mag,
beléd szövődik és szállá fakad,
és vakmerő kalandra bátorít:
kilépni önmagadból,
az átlagosból,
komolyan venni azt, amit hiszel.
Tulajdonképpen mért nem kezded el?
Kreatív sarok ajánló
Ha új borra, új csodákra, új közelségre, új bensőséges viszonyra vágyakozol Ővele, akkor eljött a böjt ideje és le kell cserélni a régi tömlőt újra.
