Szeretem azt a sorsot, amit adtál,
szeretem, mint az erdők a hegyet,
szeretem, mint a vadmadár a nádast,
mint játékszerét a kicsi gyerek.
A sors nekem az Otthon, melyben élek,
s ha egyszerű is, mégis enyém;
olyan akár a szűk meder folyónak:
alakít engem, s alakítom én.
Kreatív sarok ajánló
Az érthető, hogy voltak ellenségek; az ok: gonoszság, féltés, félreértés, s a nyers tömeg a szélsőségre hajló, s így törvény lett a szörnyű törvénysértés. De hol voltak az Igazság tanúi, a pásztorok, kik még bölcsőben látták, a napkeleti bölcsek karavánja,...
Aki hisz, nem remeg,
nem kapkod, nem pesszimista,
nem veszti el önuralmát.
Aki hisz, az derűs, és derűje
Istentől származik.
XXIII. János
Jól emlékszem az érkezésedre, földig érő köntösben voltál, semmi poggyász nálad, sem aktatáska, sem húzós bőrönd, két sarut ne vigyetek magatokkal, elég, ami rajtatok van, könnyedén mozogtál, mint egy atléta, mint egy madár, a csontjaid is könnyűnek tűntek, de a...
