Szeretem azt a sorsot, amit adtál,
szeretem, mint az erdők a hegyet,
szeretem, mint a vadmadár a nádast,
mint játékszerét a kicsi gyerek.
A sors nekem az Otthon, melyben élek,
s ha egyszerű is, mégis enyém;
olyan akár a szűk meder folyónak:
alakít engem, s alakítom én.
Kreatív sarok ajánló
Mi voltunk az egyetlen család az étteremben. Eriket beraktam egy etetőszékbe, és megjegyeztem magamnak, milyen csendben eszik minden vendég. Néhányan halkan beszélgettek. Erik hirtelen örömteli kiáltást hallatott… – Szia! – mondta, miközben pufók kezeivel a szék tálcáját püfölte. Szemei az...
Két kis veréb boldogan levegőzött egy fűzfán. Az egyik kimerészkedett egy magasan lévő ág szélére, a másik alul, egy vastagabb ágon helyezkedett el. Kis idő múlva a felső ágon letelepedett madár, épp’ csak hogy megtörje a csendet, megszólalt: – Ó,...
A legsötétebb ég alatt, Isten, Téged találtalak. A legmélyebb örvény felett Uram, én Téged leltelek. A csillagtalan éjjelen Egy láng lobog a lelkemen, Mint reves fában gyönge fény, De mégis élet és remény. Isten némán hozzám hajol S engem idéznek...
