Próbáljuk meg megélni a saját keresztutunkat,saját imádságban, elmélkedésben. Mert nekünk is vinnünk kell a keresztünket, de a mi életünkben is vannak Cirenei Simonok, akik besegítenek, Veronikák, akik letörlik a könnyes verítékünket.
Kik ők az életemben?
Felismertem őket?
Hálát adtam értük?
Én tudok-e valaki számára hasonló segítség lenni?
Jézust megfosztják ruháitól a keresztút során…nekem mi az, amit el kell hagynom, mi az, amit oda kell adnom, hogy tiszta szívvel állhassak Atyám elé?
Kreatív sarok ajánló
Egy artistától gyónása után megkérdezi a plébános, hogy mit dolgozik a cirkuszban. A tornász ott helyben, a gyóntatószék előtt ugrik egy ügyes szaltót. Meglátta ezt egy idős néni. Gyónása előtt ijedten suttogja az atyának: – Tisztelendő úr, tudom, hogy én...
Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.Láttam az óceánt gyermekként ragyogniSirályokat felette felhőkkel táncolni,Láttam a békét az emberek szívében,Láttam az erdőket fürödni a fényben.Láttam sok–sok mosolyt és láttam...
Mit málló kőre nem bizol: mintázd meg levegőből. Van néha olyan pillanat mely kilóg az időből, mit kő nem óv, megőrzi ő, bezárva kincses öklét, jövője nincs és multja sincs, ő maga az öröklét. Mint fürdőző combját ha hal súrolta...













