Próbáljuk meg megélni a saját keresztutunkat,saját imádságban, elmélkedésben. Mert nekünk is vinnünk kell a keresztünket, de a mi életünkben is vannak Cirenei Simonok, akik besegítenek, Veronikák, akik letörlik a könnyes verítékünket.
Kik ők az életemben?
Felismertem őket?
Hálát adtam értük?
Én tudok-e valaki számára hasonló segítség lenni?
Jézust megfosztják ruháitól a keresztút során…nekem mi az, amit el kell hagynom, mi az, amit oda kell adnom, hogy tiszta szívvel állhassak Atyám elé?
Kreatív sarok ajánló
Mint ahogyan a tengernek kikötői vannak, úgy adott Isten templomokat,
hogy a földi gondok örvényéből oda tudjatok menekülni és ott nyugalmat és csendet találjatok.
Aranyszájú Szent János
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem…? Reszketni, remegni az Olajfa-kertben…? Elhagyatva lenni, egyedül a Bűnnel…? Szemben a Halállal, szemben a Közönnyel…? Adnád-e kezedet szorító kötélnek…? Arcodat a gúnynak, lenéző köpésnek…? Tudsz-e mellém állni fojtogató csendben…? Az ostorozásnál eltakarnál engem…? Tudsz-e...
Az Úr elénk imádkozta a Miatyánkot mégis, kétezer év alatt sem tudtuk megtanulni, ma is elhibázzuk már a harmadik kérésnél, és így módosítjuk a szöveget: legyen meg a mi akaratunk. Egy régi, orosz népmese szerint az öreg paraszt kihallgatást kért...
