Így szoktam ezt: ha száll az alkonyat,
az üres templomba besurranok.
Egy lélek, aki Istent látogat.
A szentek komoly arca rámragyog.
Ha násznép járt ma itt: feledve rég,
és mise sincs, se karinges papok,
az oltáron két öröklámpa ég,
az Istenemmel egyedül vagyok.
A templom üres, a lelkem tele.
Megértjük egymást, pedig nincs szavunk,
itt állok, szemben állok Ő vele
s nem látja senki, hogy együtt vagyunk.
Állok, térdre nem hajt a vágy hatalma
csak fürkészem a nagy Akaratot;
úgyis addig állok, míg Ő akarja
s ha nem akarja: összeroskadok.
Olyan végtelen áhitat fog el,
mintha erdőben néznék csillagot,
ahol az örök, ős csend ünnepel,
pedig – csupán egy templomban vagyok.
Kreatív sarok ajánló
Az emberi gyöngeség nem tudja fölborítani az isteni mindenhatóság terveit.
Az isteni építőmester lehulló kövekkel is tud dolgozni.
Michael von Faulhaber
Életeteknek az Eucharisztia köré kell fonódnia. Szemeteket fordítsátok felé, mert ő a fény, szíveteket vigyétek egészen közel isteni szívéhez, kérjetek tőle kegyelmet, hogy megismerjétek őt, kérjetek szeretetet, hogy szeressétek őt, kedvet, hogy szolgáljatok neki. Keressétek őt vágyakozva! Kalkuttai Szent Teréz...
Létezik egy bank, ami nyolcvanhatezer-négyszáz forintot ír a számládra minden reggel. Minden este törli azt az összeget, amit napközben nem használtál fel. Mindannyiunknak van egy számlája ennél a banknál. Mi a neve? Hát Idő. Ez a bank minden reggel nyolcvanhatezer-négyszáz...
