A lemondás válhasson szabadsággá. Igazi szabadság lehet megszabadulni attól, hogy a világi dolgok irányítsanak.
Nem kell mindig ugyanarról a dologról lemondani, de bizonyos szituációkban lemondhatok a desszertről, a második szelet kenyérről, a sokadik szuper akciósan megvásárolható dologról, egy moziról, sorozatnézésről, autóval való utazásról, vagy bármilyen kényelmi dologról, ami több a minimálisan szükségesnél. Lemondhatok az elismerésre vágyástól vagy a szeretetem viszonzásának elvárásától is. Ha megtapasztalom, hogy ezek a dolgok nem tartanak fogva, megérezhetem az igazi szabadság ízét.
Kreatív sarok ajánló
A plébános a szerencsejátékok híveit ostorozza prédikációjában: – …azok is pokolra jutnak, akik a lottó bűvöletében élnek. Nyolc, tizennégy, negyven, hatvanegy, nyolcvankettő… Csak a számok járnak az eszükben, s felednek családot, Istent, munkát! Az ilyen emberek már az ördögnek ajándékozták...
A böjt először is önmagunkkal szembesít minket: vágyainkkal, gondolatainkkal, érzéseinkkel, árnyoldalainkkal. Árnyoldalaink megismerése pedig valamivel alázatosabbá tesz minket. A böjt továbbá sokszor elvezet minket saját határainkig. Saját hiányainkkal szembesülünk. Az érzi a beteljesülés utáni vágyat, aki éhesen ül Isten színe előtt. Testében érzi, hogy rászorul a kívülről...
(Munkácsy képe) Állok merengve, hosszan, áhitattal: Ez ő! Ilyen volt! Igy képzeltem én; Álmomban éjjel, elmélkedve nappal Kerestem arczát; végre föllelém. Mit a halandó gyönge ismerettel, Töprengve, könyvekből meg nem tanúl: Az a te nagy lelkedbe rejtezett el, Lángelméd érzi...
