Boldogok, akik állandó áremelkedésben élnek,
mert ki fog derülni, van-e elvehetetlen kincsük.
Boldogok, akik azt hallgatják éjt-nappal,
hogy a világ ásványianyag-tartalékai kimerülnek,
mert hamar rá lesznek utalva saját erőtartalékaikra.
Boldogok, akiknek fülébe az harsog,
hogy a bolygó élhetetlenné válik,
mert muszáj lesz utánanézniük,
hol és merre található az ígéret földje.
Boldogok, akiknek azt hirdetik,
az ember kártékony és túlszaporodott fajzat,
mert mindenképp el kell dönteniük,
milyen értéket tulajdonítanak az életnek.
Boldogok, akik háborútól rettegnek,
mert sosem fogják természetesnek venni a békét.
Boldogok, akik nem utazhatnak
oda, ahova akarnak,
akkor, amikor akarnak,
mert belső birodalmakat fedezhetnek fel,
ha van türelmük hozzá.
Boldogok, akiket nem töm csordultig élménnyel
az alakját bámulatosan változtató show-biznisz,
mert megtapasztalják a csend töménységét
és az apró részletek határtalanságát.
Boldogok, akiknek várható élettartama
és belátható élettere egyre szűkül,
mert ezzel párhuzamosan
egyre bővülnek lehetőségeik,
hogy ráhangolódjanak
a valamennyi létezőt magában foglaló
szív lüktetésére.
Kreatív sarok ajánló
A gyerekek hosszú sora várakozik első gyónásra. A plébános figyelmesen végzi a gyóntatást, Az első gyermek többek között ezt gyónja: – A tökmagot a vízbe dobtam. A második is ugyanezt gyónja, a harmadik is, a negyedik is, és így tovább....
A plébános a szerencsejátékok híveit ostorozza prédikációjában: – …azok is pokolra jutnak, akik a lottó bűvöletében élnek. Nyolc, tizennégy, negyven, hatvanegy, nyolcvankettő… Csak a számok járnak az eszükben, s felednek családot, Istent, munkát! Az ilyen emberek már az ördögnek ajándékozták...
Istenben hinni annyi, mint látni, hogy az életnek van értelme.
Ludwig Wittgenstein
