valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott
én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon
valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot
vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon
valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem
Kreatív sarok ajánló
Semmi nem visz minket Krisztushoz közelebb, mint amikor Vele együtt haladunk az úton, és azokat a dolgokat tesszük, amiket Ő is megtett Atyja iránti szeretetből. A nagyböjti időben arra hív minket Isten, hogy tisztítsuk meg szívünket és értelmünket, szándékainkat pedig...
És amikor elérkeztek a Pünkösdnek napjai, összegyűltek egy kis házban Krisztus első papjai. (Rongyos ruhák, kérges kezek, fésületlen üstökök: ily egyszerű proletárok a legelső püspökök.) És hirtelen lőn az égből mint egy sebes szélvihar, s betölté az egész házat zengő-zúgó...
Ne lemondás legyen, hanem inkább csere. Felajánlás. Amit felszabadítunk a lemondásban, adjuk Istennek. A tévézési időt csoportosítsuk át imádságra, az egyéni hobbi-foglalkozás változzon családi vagy közösségi tevékenységre, a zaj csendre, a facebook Szentírásra, a mozi szentmisére, a csoki szentostyára, a sértődés...
