valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott
én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon
valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot
vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon
valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem
Kreatív sarok ajánló
A plébános a tizenkét éves Jézus történetét meséli el hittanórán: – … Egy ideig észre sem vették Jézus eltűnését, mert azt hitték, hogy az úti társaságban van. Egy nap múlva azonban rájöttek, hogy nincs velük. Mit mondhatott ekkor Szűz Mária?...
Szentnek lenni nem néhány ember luxusa,
hanem egyszerűen kötelességünk, neked is, nekem is.
Kalkuttai Szent Teréz anya
A Pálmafák alá vonult a Mester és a kis csapat, – hol hűs árnyat ereszt a lomb, – pihenni fáradalmukat. S míg őket álom ringatá, susogni kezd a kis liget: mozdul a fa, virág, fűszál, vonaglanak a tövisek. A Pálma...
