valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott
én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon
valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot
vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon
valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem
Kreatív sarok ajánló
Ó, Jézusom, te azt mondtad: „Én vagyok a kapu. Ha valaki általam megy be, üdvözül”. Nem akarom beérni azzal, hogy szavaidat olvasom, elmélkedem róluk, helyeslem, csodálom, hirdetem; segíts Uram, hogy alkalmazzam, éljem, hogy átvigyem életembe! Add, hogy hitből éljek, félretegyem...
Csak ma, megpróbálok kizárólag a mai napnak élni, anélkül, hogy életem minden problémáját meg akarnám oldani. Csak ma, a lehető legjobban fogok figyelni arra, hogy mindenki felé udvarias legyek és a viselkedésemre: senkit sem kritizálok és senkit sem áll szándékomban...
Ha önmagadat korlátaiddal együtt elfogadod,
nagy lépést tettél a belső szabadság felé.
Szent-Gály Kata
