valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott
én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon
valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot
vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon
valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem
Kreatív sarok ajánló
1. A szétszórtság kísértése „A szív tisztasága: az egy dolognak az akarása.” (Kierkegaard) Nagyböjtben nagyon könnyen belesodródunk abba, hogy túl sok dologba kezdünk bele – vagy egyáltalán nem teszünk semmit. A gonosz azt akarja, hogy vagy belefulladjunk a lemondásokba, a...
Tegyetek meg mindent, amit csak megtehettek,
akkor Isten is megteszi azt, amire mi képtelenek vagyunk.
Bosco Szent János
Ülök életunt szobámban,hideg teát kavarok …Körülöttem fájás-félésködhálója kavarog.Kikelek tikkadt helyemből,kinyitom az ablakot s megpillantok odakint egyigéretes csillagot.Ó ha most mindent itthagynék,mennék a csillag után,mint rég a három királyokbetlehemi éjszakán!Gépkocsin, vagy teveháton –olyan mindegy, hogy hogyan!Aranyat, tömjént és mirrhátvinnék, vinnék boldogan.Mennék...
