0%
Állapotjelző bezárása

Juhász Gyula: Utolsó imádság

Jó Jézusom, ki bús gyermekkoromban
Gyakran szálltál szívembe, merre mentél,
Hogy nem lelek e szörnyű fájdalomban
Egyebet a meddő, mély gyötrelemnél?
Hisz a világnak minden tájain
Most Téged várnak és Benned remélnek,
A csodálatos földi születésnek
Meleg és fénylő ünnepnapjain.
S ha egyszer mégis a vén, nagy gyereknek
Szívébe szállnál újra, égi gyermek,
De nem vagyok én méltó erre, nem.
Legyen mindenki boldog, aki él itt
S halálra fáradt lelkem szenvedésit
Írd mind az ő javukra, Istenem!

Kreatív sarok ajánló

Élt egyszer egy paraszt, aki szamarára kötött két nagy korsóban hordta mindennap a vizet a falujába. Szamara lassacskán ott ügetett mellette. Az egyik korsóból – ütött-kopott, tele sérülésekkel, repedésekkel – az út alatt rendszerint az összes víz kifolyt. A másik:...
Az orvos két óvodás kisfiával sétál. Amikor egy templomhoz érnek, a kisebbik megkérdezi: – Ez mi? – Ez egy templom – világosítja fel a bátyja. – Mi az a templom? – A Jóisten háza. Öcsi elcsodálkozik: – Hát a jó...

Szepi Peti feltűnő csöndesen kérdezgeti a nagyanyját:
– Nagymami, igaz az, hogy a jó keresztény a rosszért is jóval fizet?
– Igaz, Petikém.
– Akkor légy szíves, vegyél nekem fagyit.
– Miért, kisunokám?
– Mert eltörtem a szemüvegedet.

Még több

Lectio Divina

Prédikációs segédanyagok

Katolikus Karitász

Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet

Katolikus Pedagógiai Intézet

MKPK Caritas in Veritate Bizottsága

MKPK Családbizottsága

MKPK Ifjúsági Bizottsága

Lelkigyakorlatos házak