0%
Állapotjelző bezárása

Juhász Gyula: Utolsó imádság

Jó Jézusom, ki bús gyermekkoromban
Gyakran szálltál szívembe, merre mentél,
Hogy nem lelek e szörnyű fájdalomban
Egyebet a meddő, mély gyötrelemnél?
Hisz a világnak minden tájain
Most Téged várnak és Benned remélnek,
A csodálatos földi születésnek
Meleg és fénylő ünnepnapjain.
S ha egyszer mégis a vén, nagy gyereknek
Szívébe szállnál újra, égi gyermek,
De nem vagyok én méltó erre, nem.
Legyen mindenki boldog, aki él itt
S halálra fáradt lelkem szenvedésit
Írd mind az ő javukra, Istenem!

Kreatív sarok ajánló

1. A szétszórtság kísértése „A szív tisztasága: az egy dolognak az akarása.” (Kierkegaard) Nagyböjtben nagyon könnyen belesodródunk abba, hogy túl sok dologba kezdünk bele – vagy egyáltalán nem teszünk semmit. A gonosz azt akarja, hogy vagy belefulladjunk a lemondásokba, a...
Egy szomorú ember elindult, hogy megkeresse a boldogságot. Útjában először egy földművest kérdezett meg, nincs-e a földeken s azt a választ kapta, nincs. Azután megkérdezett egy bankárt, nem a bankban van-e, de ott sem volt. Tovább menve megkérdezett egy milliomost,...
Hol voltam, amíg nem voltam? A te szereteted szólított elő a semmiből, parancsoltad, hogy legyek, és lettem, parancsoltad, hogy genetikai láncolatom keveredjen el a mindenség kábelrengetegében, és megtörtént, addig futott a kód a szerteágazó családfán, míg le nem pottyantam a...
Még több

Lectio Divina

Prédikációs segédanyagok

Katolikus Karitász

Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet

Katolikus Pedagógiai Intézet

MKPK Caritas in Veritate Bizottsága

MKPK Családbizottsága

MKPK Ifjúsági Bizottsága

Lelkigyakorlatos házak