Gyakran szálltál szívembe, merre mentél,
Hogy nem lelek e szörnyű fájdalomban
Egyebet a meddő, mély gyötrelemnél?
Most Téged várnak és Benned remélnek,
A csodálatos földi születésnek
Meleg és fénylő ünnepnapjain.
Szívébe szállnál újra, égi gyermek,
De nem vagyok én méltó erre, nem.
S halálra fáradt lelkem szenvedésit
Írd mind az ő javukra, Istenem!
Kreatív sarok ajánló
Olyan volt, mintha egy hangot hallottam volna a magasból:
Én vagyok az erősek tápláléka, növekedj, és egyél belőlem!
De nem fogsz engem testi eledelként magaddá alakítani,
hanem te alakulsz át, és olyan leszel, mint én.
Szent Ágoston
– Balázska, hány gyermeke volt az első emberpárnak?
– Ádámnak és Évának két fia volt.
– Úgymint?
– Úgy, mint nálunk…














