Negyven napig még a földön maradt.
Járt-kelt a zöldben, megfürdött a fényben,
Szívében érezé a szent tavaszt.
A gyermekek közt játszott és mesélt,
Virágát derűs homlokára fonta,
Ujjongva mondta: Ó élet, te szép!
Negyven napig még a földön maradt.
Ragyogó lelke távol ködbe látta
A koponyák hegyét, az árnyakat.
Egy orgonavirágos hajnaltájon
Oly könnyű lőn a teste, mint a fény
S elszállt némán a mennybe, mint egy álom.
Kreatív sarok ajánló
Egyháztörténelmet tanulnak a nebulók. A tankönyv leckéjének első mondata így hangzott: „Az isteni Gondviselés nem engedte, hogy a középkor elején elharapódzott bajok az Egyházat tönkretegyék.” A következő órán a hitoktató írásban feleltette a gyerekeket. A legtöbb tanuló elvérzett a lecke...
1. A szétszórtság kísértése „A szív tisztasága: az egy dolognak az akarása.” (Kierkegaard) Nagyböjtben nagyon könnyen belesodródunk abba, hogy túl sok dologba kezdünk bele – vagy egyáltalán nem teszünk semmit. A gonosz azt akarja, hogy vagy belefulladjunk a lemondásokba, a...
Azon a vasárnap ujjongtak a pálmák, mert a megváltásnak messiási álmát valósulva látta Jeruzsálem népe; jött Jézus … lepleket dobtak le elébe, s lengettek fölötte büszke pálmaágat, azon a vasárnap. Akkor, csütörtökön a szelíd olajfák karcsú ágaikat lankadtan lehajták, mert...













