Negyven napig még a földön maradt.
Járt-kelt a zöldben, megfürdött a fényben,
Szívében érezé a szent tavaszt.
A gyermekek közt játszott és mesélt,
Virágát derűs homlokára fonta,
Ujjongva mondta: Ó élet, te szép!
Negyven napig még a földön maradt.
Ragyogó lelke távol ködbe látta
A koponyák hegyét, az árnyakat.
Egy orgonavirágos hajnaltájon
Oly könnyű lőn a teste, mint a fény
S elszállt némán a mennybe, mint egy álom.
Kreatív sarok ajánló
Ha Isten hétköznapjaink részese lesz, úgy azokban is teremnek csodák.
Paul Müller
Vonj sugaradba Istenem! mint madár a fészkére, szállnék hozzád, de látod, a rét örömei közt elpattant a szárnyam csontja. Végy kosaradba Istenem! mint hal a horogra, sietnék hozzád, de látod, a gyürüző mélynek rám-tekeredett ezernyi hínárja. Lelkemet mért áztatod maró-lúgban...
Jött egyszer a bölcshöz egy gazdag ember. A gazdag elég fukar és kapzsi volt, ezért aztán nem voltak barátai. A bölcs egyszer kézen fogta, az ablakhoz kísérte, és azt mondta: – Nézz ki az ablakon! Mit látsz? A gazdag ember...
