Negyven napig még a földön maradt.
Járt-kelt a zöldben, megfürdött a fényben,
Szívében érezé a szent tavaszt.
A gyermekek közt játszott és mesélt,
Virágát derűs homlokára fonta,
Ujjongva mondta: Ó élet, te szép!
Negyven napig még a földön maradt.
Ragyogó lelke távol ködbe látta
A koponyák hegyét, az árnyakat.
Egy orgonavirágos hajnaltájon
Oly könnyű lőn a teste, mint a fény
S elszállt némán a mennybe, mint egy álom.
Kreatív sarok ajánló
… legyetek igaz emberekké, legyetek jókká, és jobb lesz a világ: aki magát jellemmé neveli, a közösséget alakítja át … … kezdjétek el a munkát, mint a mag, mely belepusztul, de kihajt, és szára nő, és rája települ a termés,...
Az imádság kieszközli az erőt a böjtöléshez,
a böjtölés pedig méltóvá tesz az imádság kegyelmeire.
A böjt erősíti az imádságot, az imádság megszenteli a böjtöt,
és bemutatja az Úrnak.
Fakadnak már a virágok, Kiderül az ég, És a föld most készül ülni Drága ünnepét. Sziveinkben, mint a földön, Ma öröm legyen, Feltámadt az istenember Győzedelmesen! Akik tanait gyülölték, Meg nem ölheték. Nem rejthette sír magába Égi szellemét. Mert égből...
