Negyven napig még a földön maradt.
Járt-kelt a zöldben, megfürdött a fényben,
Szívében érezé a szent tavaszt.
A gyermekek közt játszott és mesélt,
Virágát derűs homlokára fonta,
Ujjongva mondta: Ó élet, te szép!
Negyven napig még a földön maradt.
Ragyogó lelke távol ködbe látta
A koponyák hegyét, az árnyakat.
Egy orgonavirágos hajnaltájon
Oly könnyű lőn a teste, mint a fény
S elszállt némán a mennybe, mint egy álom.
Kreatív sarok ajánló
A Pálmafák alá vonult a Mester és a kis csapat, – hol hűs árnyat ereszt a lomb, – pihenni fáradalmukat. S míg őket álom ringatá, susogni kezd a kis liget: mozdul a fa, virág, fűszál, vonaglanak a tövisek. A Pálma...
Létezik egy bank, ami nyolcvanhatezer-négyszáz forintot ír a számládra minden reggel. Minden este törli azt az összeget, amit napközben nem használtál fel. Mindannyiunknak van egy számlája ennél a banknál. Mi a neve? Hát Idő. Ez a bank minden reggel nyolcvanhatezer-négyszáz...
Szeretem azt a sorsot, amit adtál, szeretem, mint az erdők a hegyet, szeretem, mint a vadmadár a nádast, mint játékszerét a kicsi gyerek. A sors nekem az Otthon, melyben élek, s ha egyszerű is, mégis enyém; olyan akár a szűk...
