Jött egyszer a bölcshöz egy gazdag ember. A gazdag elég fukar és kapzsi volt, ezért aztán nem voltak barátai. A bölcs egyszer kézen fogta, az ablakhoz kísérte, és azt mondta:
– Nézz ki az ablakon! Mit látsz?
A gazdag ember kinéz az ablakon és azt feleli:
– Embereket látok, fákat és házakat, madarakat, virágokat, játszó kisgyermekeket.
Újra kézen fogta a bölcs, most a tükör elé vezette, és mondta neki:
– Tekints belé, mit látsz most?
Felel a gazdag:
– Most magamat látom, semmi mást.
Mondja neki a bölcs: megértesz-e engem? Az ablak is üveg, a tükör is üveg. Csak éppen a tükör üvegje be van futtatva hátul egy kevés ezüsttel. S amint valaki az üveget ezüsttel vonja be, mindjárt megszűnik embereket látni, és kezdi csak saját magát látni. Ez nem csak a tükör ezüstjével van így. A pénz elhomályosítja az ember látását, az arany lelkünk ellensége lehet.
Kreatív sarok ajánló
Tegyetek meg mindent, amit csak megtehettek,
akkor Isten is megteszi azt, amire mi képtelenek vagyunk.
Bosco Szent János
