Ó, Jézusom, te azt mondtad:
„Én vagyok a kapu.
Ha valaki általam megy be, üdvözül”.
Nem akarom beérni azzal,
hogy szavaidat olvasom, elmélkedem róluk,
helyeslem, csodálom, hirdetem;
segíts Uram, hogy alkalmazzam, éljem,
hogy átvigyem életembe!
Add, hogy hitből éljek,
félretegyem az emberi okoskodást,
ami őrültség előtted,
és életemet isteni bölcsességed
szavai szerint irányítsam,
ami őrültség az emberek előtt. Ámen.
Kreatív sarok ajánló
(Máté 8,1-3.)
Mint a bibliai poklos ember,
kiáltok Hozzád, Jézusom:
Tekints reám kegyelemmel,
s megtisztulok, tudom.
A lelkem poklos. Gyógyíts meg engem! –
Nálad az erő, hatalom …
Szólj! – a szódat úgy esengem:
„Tisztulj meg, akarom.”
Embernek lenni! Csak-embernek, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld-szülte földnek És Isten-lehelte szépnek! Lerázom magamról a port, Amit a századok ajka rámlehelt, Ledobom a palástot, Amit a Hivatal rámtekert, És az apostol köntösét is szétnyitom, Amit szent ujjak fűztek...
Amikor születtem, nem jeleztek nagyot messiás-mutató különös csillagok, csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok. A többiek láttak egy síró porontyot, de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot, mintha babusgatná a szép napkorongot. Maga adta nékem édessége teljét, úgy ajándékozta...
