Mindig messze keresik valahol az Istent,
a nagy dolgokban, mintegy távcsővel és nagyítóval,
a csillagok, felhők és végtelenségek között.
De én már tudom,
hogy biztosabban megtalálom Őt
az egészen kis dolgokban,
a véletlenekben, a jelentéktelenségben,
azokban a pillanatokban,
mikor csodálkozva pillantunk fel,
valamit értünk, amit az elébb,
az élet sivatagjai és szakadékai között vándorolva, nem értettünk.
Ez a pillanat, mikor egyszerű és világos lesz valami,
ami az elébb homályos és érthetetlen volt,
ez a pillanat, mikor fölénk hajol Isten.
Hiszek benne?
Néha azt hiszem,
csaknem frivolitás és túlbuzgalom hinni benne.
Több és más Ő annál,
semhogy hitem vagy tagadásom eldöntené kettőnk viszonyát.
Kreatív sarok ajánló
Egy este a földműves letelepedett szerény házikója küszöbére és élvezte a friss levegőt. A közelben kanyargott a faluba vezető út, és egy arra menő férfi a parasztot látva azt gondolta: – Ez a férfi minden bizonnyal egy naplopó és egész...
Nincs nyomasztóbb, mint az élet kegyetlen törvényét szemlélni. Azt, hogy egymásból élünk; hogy fölfaljuk egymást; azt, hogy a természet „rendje” egy éhségből és rettegésből fölrakott, önmagában vérző gúlához hasonló. És ebbe a kegyetlen rendbe „lépett be”, megszületvén és megtestesülvén Isten...
A böjt önmagunk megszentelésének elengedhetetlen eszköze, mert ezáltal eltávolodunk a világtól, és közelebb kerülünk Istenhez. A böjt lehetővé teszi az önvizsgálatot, és azt, hogy félrevonuljunk keresni az Urat. Jézus így imádkozott értünk: Hiszen nem a világból valók, amint én sem...
