Negyven napig még a földön maradt.
Járt-kelt a zöldben, megfürdött a fényben,
Szívében érezé a szent tavaszt.
A gyermekek közt játszott és mesélt,
Virágát derűs homlokára fonta,
Ujjongva mondta: Ó élet, te szép!
Negyven napig még a földön maradt.
Ragyogó lelke távol ködbe látta
A koponyák hegyét, az árnyakat.
Egy orgonavirágos hajnaltájon
Oly könnyű lőn a teste, mint a fény
S elszállt némán a mennybe, mint egy álom.
Kreatív sarok ajánló
Jól emlékszem az érkezésedre, földig érő köntösben voltál, semmi poggyász nálad, sem aktatáska, sem húzós bőrönd, két sarut ne vigyetek magatokkal, elég, ami rajtatok van, könnyedén mozogtál, mint egy atléta, mint egy madár, a csontjaid is könnyűnek tűntek, de a...
A belső imádság szeretet, hallgatás, odafigyelés, jelenlét Isten előtt.
YouCat 503
Amint a szimfóniának szüksége van minden egyes hangjegyre, amint a háznak szüksége van minden egyes kőre, amint az óceánnak szüksége van minden egyes vízcseppre, amint az aratásnak szüksége van minden egyes gabonaszemre, az egész emberiségnek szüksége van terád, ott, ahol...
