Egy ember azt suttogta:
– Uram, szólj hozzám!
Egy fülemüle dalra fakadt, de az ember nem figyelt rá. Újra megismételte:
– Uram, szólj hozzám!
Ekkor mennydörgés hallatszott a távolból, de az ember ezt sem akarta meghallani. Körülnézett, és így szólt:
– Uram, hadd lássalak Téged!
Az égen feltündökölt egy csillag, de ő nem látta meg. Ekkor már hangosan kiáltotta el magát:
– Uram, tégy csodát!
És megszületett egy gyermek, de ő nem vette észre az élet lüktetését. Elkeseredett és sírva fakadt:
– Uram, érints meg engem, hadd érezzem, hogy velem vagy!
Egy pillangó finoman leszállt a vállára, de az ember elhessegette őt. Letörten folytatta útját; szomorú volt és magányos, nagy félelemmel a szívében.
Ahol élet van, ott az Isten.
Kreatív sarok ajánló
Ha önmagadat korlátaiddal együtt elfogadod,
nagy lépést tettél a belső szabadság felé.
Szent-Gály Kata
Mit málló kőre nem bizol: mintázd meg levegőből. Van néha olyan pillanat mely kilóg az időből, mit kő nem óv, megőrzi ő, bezárva kincses öklét, jövője nincs és multja sincs, ő maga az öröklét. Mint fürdőző combját ha hal súrolta...
1. A szétszórtság kísértése „A szív tisztasága: az egy dolognak az akarása.” (Kierkegaard) Nagyböjtben nagyon könnyen belesodródunk abba, hogy túl sok dologba kezdünk bele – vagy egyáltalán nem teszünk semmit. A gonosz azt akarja, hogy vagy belefulladjunk a lemondásokba, a...
