Minél többször járulunk szentáldozáshoz, annál inkább hasonlatossá válunk Jézushoz,
és már itt a földön megízleljük a mennyországot.
Carlo Acutis
Kreatív sarok ajánló
„Üdvözlégy!” – olvasód morzsolva így köszöntünk. Október van, korán leáldozik a nap. Tengernek csillaga, te tündökölj fölöttünk, hogy el ne vétsük a homályban az utat. Magam is mily sokat bolyongtam, mint a vándor hűtlenül életem kalandor idején; de felém ragyogott...
Amikor születtem, nem jeleztek nagyot messiás-mutató különös csillagok, csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok. A többiek láttak egy síró porontyot, de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot, mintha babusgatná a szép napkorongot. Maga adta nékem édessége teljét, úgy ajándékozta...
Az Élet Kenyere, Jézus, nem csak egy köret a főétkezésben. Elképzelem, hogy miközben Isten figyeli rendkívül túlzsúfolt életünket, látja, hogy ide-oda futkosunk, dolgozunk, tevékenykedünk, néha a Szentlélek így kiált: Nem kérnél egy kis Istent is hozzá? Hányszor viselkedünk úgy, hogy elegendőnek tartjuk, ha...
