A gyerekek hosszú sora várakozik első gyónásra. A plébános figyelmesen végzi a gyóntatást, Az első gyermek többek között ezt gyónja:
– A tökmagot a vízbe dobtam. A második is ugyanezt gyónja, a harmadik is, a negyedik is, és így tovább. Amikor az utolsóra kerül a sor, a plébános már mosolyogva mondja:
– No, kisfiam, te is tökmagot dobtál a vízbe?
– Nem, plébános atya. Én vagyok a Tökmag.
Kreatív sarok ajánló
Míg Isten az én atyám, nyugodtan és béké ben élhetek: életem, halálom, földi napjaim és az örökkévalóság biztosítva vannak. És micsoda biztosítás ez! Míg Isten az én atyám, nem ismételgetem az unalomig: „miért… miért…?”, hanem nyugodtan és bizalommal telve csak...
Amit az Úr ad vagy megenged, az mind azért van,
hogy elérhessük célunkat, amelyre teremtettünk.
Sziénai Szent Katalin
Élt egyszer egy paraszt, aki szamarára kötött két nagy korsóban hordta mindennap a vizet a falujába. Szamara lassacskán ott ügetett mellette. Az egyik korsóból – ütött-kopott, tele sérülésekkel, repedésekkel – az út alatt rendszerint az összes víz kifolyt. A másik:...
