A gyerekek hosszú sora várakozik első gyónásra. A plébános figyelmesen végzi a gyóntatást, Az első gyermek többek között ezt gyónja:
– A tökmagot a vízbe dobtam. A második is ugyanezt gyónja, a harmadik is, a negyedik is, és így tovább. Amikor az utolsóra kerül a sor, a plébános már mosolyogva mondja:
– No, kisfiam, te is tökmagot dobtál a vízbe?
– Nem, plébános atya. Én vagyok a Tökmag.
Kreatív sarok ajánló
Fehér fényben, fehér ruhában, Egy férfi jár előttem egyre. Vezet, vezet, kezem kezében, Föl a magányos, nagy hegyekre. Az emberarcok ködbe vesztek, Ketten vagyunk a hegyeken. Kézen fogva vezet a Mester, S én követem. Megláboltam a pusztaságot, Homokviharos, sívó tengert....
Egy falusi iskolába ellátogat a tanfelügyelő, ellenőrizni a gyermekek hitbeli tudását. A plébános, aki jól ismeri az ilyenkor szokásos kérdéseket, megbeszéli a tanulókkal, hogy a látogató kérdéseire kik és milyen sorrendben jelentkezzenek. A hittanórán majdnem minden rendben megy: – Hiszel...
– Miért vonulsz el az erdőbe mindennap? – Imádkozni. – De hiszen Isten mindenhol jelen van, nem? – Igen, igen. Isten mindenhol jelen van! – És Isten ugyanaz mindenhol? – Igen, Isten mindenhol ugyanaz. – Akkor miért mész az erdőbe...















