A gyerekek hosszú sora várakozik első gyónásra. A plébános figyelmesen végzi a gyóntatást, Az első gyermek többek között ezt gyónja:
– A tökmagot a vízbe dobtam. A második is ugyanezt gyónja, a harmadik is, a negyedik is, és így tovább. Amikor az utolsóra kerül a sor, a plébános már mosolyogva mondja:
– No, kisfiam, te is tökmagot dobtál a vízbe?
– Nem, plébános atya. Én vagyok a Tökmag.
Kreatív sarok ajánló
Minden megíratott.A próféták megmondtak mindent jóelőre.De a te anyai szíved még mindig nem hagyott föl a reménnyel. A te szíved még mindig várt valamit.Egy rést az örök Rendelésen,amelyen a szeretet kiosonhat. József már fáradt volt, ledőlt volna egy kapuboltba,de te...
Mindenki eredetinek születik, és mégis sokan fénymásolatként halnak meg.
Carlo Acutis
A német költő, Rilke egy idóben Párizsban élt. Naponta bejárt az egyetemre egy francia barátnője kíséretében. Útja egy nagyon forgalmas útvonalon vezetett át. A kereszteződésnél állandóan egy koldusasszony tartózkodott. Alamizsnát kéregetett a járókelőktől. Mindig ugyanazon a helyen üldögélt. Mozdulatlan volt,...
