A gyerekek hosszú sora várakozik első gyónásra. A plébános figyelmesen végzi a gyóntatást, Az első gyermek többek között ezt gyónja:
– A tökmagot a vízbe dobtam. A második is ugyanezt gyónja, a harmadik is, a negyedik is, és így tovább. Amikor az utolsóra kerül a sor, a plébános már mosolyogva mondja:
– No, kisfiam, te is tökmagot dobtál a vízbe?
– Nem, plébános atya. Én vagyok a Tökmag.
Kreatív sarok ajánló
Már hó szitál a fenyvesek között és korán beálló esték fénye ég, oly mély csend s én úgy készülődöm ujjongó szívvel Istenem, feléd. Most én megyek, Te jártál már a földön. Ó, hány karácsonyt játszottam neked! Amim csak volt, a...
Ujjong a lelkem s telve van örömmel: Ma érkezik a régvárt vendég! Bár liliom-palástot Vehetnék vállaimra S elébe úgy mehetnék Hogy szűzfehéren üdvözöljem Őt! – Bár tűzrózsákat, égő szíveket Szórhatnék szét a nagyvilágon, Hogy illatot és színeket És imákat találjon,...
Két dolog tartozik a kérő imához: bizonyosság abban, hogy Isten meghallgat, és teljes lemondás arról,
hogy a saját tervünk szerint hallgasson meg.
Karl Rahner
