A gyerekek hosszú sora várakozik első gyónásra. A plébános figyelmesen végzi a gyóntatást, Az első gyermek többek között ezt gyónja:
– A tökmagot a vízbe dobtam. A második is ugyanezt gyónja, a harmadik is, a negyedik is, és így tovább. Amikor az utolsóra kerül a sor, a plébános már mosolyogva mondja:
– No, kisfiam, te is tökmagot dobtál a vízbe?
– Nem, plébános atya. Én vagyok a Tökmag.
Kreatív sarok ajánló
A német költő, Rilke egy idóben Párizsban élt. Naponta bejárt az egyetemre egy francia barátnője kíséretében. Útja egy nagyon forgalmas útvonalon vezetett át. A kereszteződésnél állandóan egy koldusasszony tartózkodott. Alamizsnát kéregetett a járókelőktől. Mindig ugyanazon a helyen üldögélt. Mozdulatlan volt,...
Mit málló kőre nem bizol: mintázd meg levegőből. Van néha olyan pillanat mely kilóg az időből, mit kő nem óv, megőrzi ő, bezárva kincses öklét, jövője nincs és multja sincs, ő maga az öröklét. Mint fürdőző combját ha hal súrolta...
Dolgaim elől rejtegetlek Istenem, én nagyon szeretlek. Ha rikkancs volna mesterséged, segítnék kiabálni néked. Hogyha egy szántóvető lennél, segítnék akkor is mindennél. A lovadat is szeretném és szépen, okosan vezetném. Vagy inkább ekeszarvat fogva szántanék én is a nyomodba, a...
