A gyerekek hosszú sora várakozik első gyónásra. A plébános figyelmesen végzi a gyóntatást, Az első gyermek többek között ezt gyónja:
– A tökmagot a vízbe dobtam. A második is ugyanezt gyónja, a harmadik is, a negyedik is, és így tovább. Amikor az utolsóra kerül a sor, a plébános már mosolyogva mondja:
– No, kisfiam, te is tökmagot dobtál a vízbe?
– Nem, plébános atya. Én vagyok a Tökmag.
Kreatív sarok ajánló
Volt egyszer három fa. Egymás mellett nőttek az erdőben. Barátok voltak, és – mint többnyire a barátok – ők is sokat beszélgettek egymással. Továbbá – mint többnyire a barátok – ők is teljesen különbözőek voltak, bár ugyanazon a helyen nőttek...
Embernek lenni! Csak-embernek, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld-szülte földnek És Isten-lehelte szépnek! Lerázom magamról a port, Amit a századok ajka rámlehelt, Ledobom a palástot, Amit a Hivatal rámtekert, És az apostol köntösét is szétnyitom, Amit szent ujjak fűztek...
Az Úr elénk imádkozta a Miatyánkot mégis, kétezer év alatt sem tudtuk megtanulni, ma is elhibázzuk már a harmadik kérésnél, és így módosítjuk a szöveget: legyen meg a mi akaratunk. Egy régi, orosz népmese szerint az öreg paraszt kihallgatást kért...
