Egyik barátom úgy találja, hogy a legjobb dolog az egész szabadságból a hazatérés.
Az ember ismét újnak látja lakását, végigsimogathatja bútorait és kedvenc holmijait.
Apró felfedezéseket tehet és munkatervet szőhet a dolgos téli napokra.
Hogy újnak láthassuk otthonunkat, ismét örülhessünk régi ismerőseinknek,
ahhoz egy időre el kell menni, fel kell frissülnünk,
és kicsit nekünk magunknak is ki kell cserélődnünk!
Szenthelyi-Molnár István
Kreatív sarok ajánló
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem…? Reszketni, remegni az Olajfa-kertben…? Elhagyatva lenni, egyedül a Bűnnel…? Szemben a Halállal, szemben a Közönnyel…? Adnád-e kezedet szorító kötélnek…? Arcodat a gúnynak, lenéző köpésnek…? Tudsz-e mellém állni fojtogató csendben…? Az ostorozásnál eltakarnál engem…? Tudsz-e...
Egy szerencsétlen hajótörött a borzalmas vihar után egy deszkába kapaszkodva egy lakatlan szigeten vetődött partra. A sziget sivár volt és barátságtalan, alig nagyobb, mint egy sziklaszirt. Szegény ember imádkozni kezdett. Minden erejével könyörgött Istennek, hogy mentse meg őt és minden...
Nézz föl az égre: ott van
felhők és csillagok közt.
Pillants körül a földön:
ott van fűben, virágban,
állatok ámuló szemében,
emberek arcán.
Áss le a föld alá:
csontokból és kövületekből
szándékainak lábnyoma
dereng feléd.
Mindenütt láthatatlan.
Mindenben látható.
