0%
Állapotjelző bezárása

Reményik Sándor: Lefelé menet (Máté 17)

1
„Elváltozék…” Köntöse mint a hó.
Olyan szép, hogy már-már félelmetes, –
Mégis: a hegyen lakni Vele jó.
Maradni: örök fészket rakni volna jó.
De nem lehet. Már sápad a csoda,
Az út megint a völgybe lehalad,
Jézus a völgyben is Jézus marad,
De jaj nekünk!
Akik a völgybe Vele lemegyünk,
Megszabadított szemű hegy-lakók
Csak egy-egy csoda-percig lehetünk.
Elfelejtjük az elsápadt csodát,
És lenn, a gomolygó völgyi borúban,
Az emberben, a szürke-szomorúban,
Nem látjuk többé az Isten fiát.

2
Testvérem, társam, embernek fia,
Igaz: a hegyen nem maradhatunk,
Igaz: a völgyben más az alakunk,
Nekünk lényegünk, hogy szürkék vagyunk.
Botránkozásul vagyok neked én,
És botránkozásul vagy te nekem,
Mégis: legyen nekünk vigasztalás,
Legyen nekünk elég a kegyelem:
Hogy láttuk egymás fényes arculatját,
Hogy láttuk egymást Vele – a Hegyen.

Kreatív sarok ajánló

Van neve és van arca a boldogságnak, amelyet kerestek,
amelyhez jogotok van: ő a Názáreti Jézus.

XVI. Benedek pápa

Az orvos két óvodás kisfiával sétál. Amikor egy templomhoz érnek, a kisebbik megkérdezi: – Ez mi? – Ez egy templom – világosítja fel a bátyja. – Mi az a templom? – A Jóisten háza. Öcsi elcsodálkozik: – Hát a jó...
A boldogság nem bennünk és nem is rajtunk kívül van. Boldogság csak Istenben van.
És ha őt megtaláltuk, akkor mindenhol van.

Blaise Pascal

Még több

Lectio Divina

Prédikációs segédanyagok

Katolikus Karitász

Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet

Katolikus Pedagógiai Intézet

MKPK Caritas in Veritate Bizottsága

MKPK Családbizottsága

MKPK Ifjúsági Bizottsága

Lelkigyakorlatos házak