Negyven napig még a földön maradt
És nézte az elmúló tájakat.
És mondta: Ez Jordán, ez Golgota.
Itt verejték volt és emitt csoda.
És nézte, hogy a játszó gyermekek
Homokba írnak nagy kereszteket.
És nézte, hogy a sírján csöndesen
Megnő a fű és borostyán terem.
Aztán megállt a Tábor tetején.
Oly könnyű volt a szíve, mint a fény.
Mint pelyhet, érezte az életet
És derűsen és némán mennybe ment.
Kreatív sarok ajánló
Azzá lett, amik mi vagyunk, hogy azzá tudjon tenni minket, ami ő.
Alexandriai Szent Atanáz
Az éhség figyelmeztessen, hogy ne a felebarátom ’húsát egyem’!
Beszéljünk kevesebbet és imádkozzunk többet!
Beszéljünk kevesebbet és imádkozzunk többet!
Ne kritizáljunk, hanem a jót keressük!
A másikat inkább mennyországnak, mint fenyegetésnek, pokolnak tekintsük.
Nincs nyomasztóbb, mint az élet kegyetlen törvényét szemlélni. Azt, hogy egymásból élünk; hogy fölfaljuk egymást; azt, hogy a természet „rendje” egy éhségből és rettegésből fölrakott, önmagában vérző gúlához hasonló. És ebbe a kegyetlen rendbe „lépett be”, megszületvén és megtestesülvén Isten...
