Negyven napig még a földön maradt
És nézte az elmúló tájakat.
És mondta: Ez Jordán, ez Golgota.
Itt verejték volt és emitt csoda.
És nézte, hogy a játszó gyermekek
Homokba írnak nagy kereszteket.
És nézte, hogy a sírján csöndesen
Megnő a fű és borostyán terem.
Aztán megállt a Tábor tetején.
Oly könnyű volt a szíve, mint a fény.
Mint pelyhet, érezte az életet
És derűsen és némán mennybe ment.
Kreatív sarok ajánló
Pénzt, egészséget és sikert Másoknak, Uram, többet adtál, Nem kezdek érte mégse pert, És nem mondom, hogy adósom maradtál. Nem én vagyok az első mostohád; Bordáim közt próbáid éles kését Megáldom, s mosolygom az ostobák Dühödt jaját és hiú mellverését....
Álmomban látogatóban jártam Istennél. Bekopogtam, hogy beszélgetni szeretnék vele, ha van rám ideje. Az Úr elmosolyodott és így válaszolt: – Az én időm végtelen, mindenre jut belőle. Mire vagy kíváncsi? – Az érdekelne, mit tartasz a legfurcsábbnak az emberekben? –...
Ha azért nem megyek be a belső szobába, mert attól tartok, ott terpeszkedik unalom-Isten, aki mindig ugyanaz, ma és örökké, akivel minden perc végtelennek tűnik, alig várom hogy felpattanhassak, és végre hasznosan szorgoskodjak a világban, nos… Nos, akkor fognom kell...
