A két favágó

Két favágó ugyanabban az erdőben vágta a fát. A fatörzsek hatalmasak, erősek és ellenállóak voltak. A két favágó hasonló ügyességgel forgatta fejszéjét, de különböző módszerrel: az első hihetetlen kitartással csapkodta a maga fáját, egyik csapás a másikat követte, legfeljebb csak azért állt meg, hogy egy kis lélegzethez jusson.
A második favágó minden órában tartott egy kis szünetet.
Naplementekor az első favágó csak a fatörzs feléig jutott. Szakadt róla a verejték és öt percig sem bírta volna tovább, olyan fáradt volt.
A második hihetetlen módon ki tudta vágni a maga fáját. Egyszerre kezdték a munkát és a fák is egyformák voltak.
Az első favágó nem hitt a szemének.
– Nem értem a dolgot – mondta. – Hogy tudtál ilyen gyorsan végezni, amikor óránként megálltál pihenni?
A másik mosolygott:
– Csak azt láttad, hogy minden órában megállok. De azt nem, hogy ilyenkor a fejszémet élesítem.

A te lelked is olyan, akár a fejsze. Ne hagyd berozsdásodni!
Mindennap fend meg egy kicsit:
1. Állj meg tíz percre és hallgass egy kis zenét!
2. Amikor teheted, sétálj egy kicsit!
3. Naponta öleld meg, akiket szeretsz és mondd nekik: „Szeretlek”!
4. Ünnepelj meg minden születésnapot, névnapot, évfordulót és mindent, ami csak az eszedbe jut!
5. Legyél udvarias mindenkivel! A családoddal is!
6. Mosolyogj!
7. Imádkozz!
8. Segíts valakinek, akinek szüksége van rád!
9. Kényeztesd magad!
10. Nézz az égre és törj a magasba!