Egy szomorú ember elindult, hogy megkeresse a boldogságot. Útjában először egy földművest kérdezett meg, nincs-e a földeken s azt a választ kapta, nincs. Azután megkérdezett egy bankárt, nem a bankban van-e, de ott sem volt. Tovább menve megkérdezett egy milliomost, a pénzben rejlik-e a boldogság, de a gazdag szomorúan válaszolta, hogy nem. Ekkor a szomorú ember elment megkérdezni a királyt, hogy nincs-e nála a boldogság, de a válasz itt is nemleges volt. Végül most már céltalanul kóborolva, az útszéli réten meglátott egy gyermeket, aki kacagva pillangó után futott. Ekkor a szomorú ember belátta, hogy a boldogságot nem mások adják, hanem magunknak kell megteremtenünk. Ha meg akarod magadnak teremteni, az Isten hozzásegít!
Kreatív sarok ajánló
Ne lemondás legyen, hanem inkább csere. Felajánlás. Amit felszabadítunk a lemondásban, adjuk Istennek. A tévézési időt csoportosítsuk át imádságra, az egyéni hobbi-foglalkozás változzon családi vagy közösségi tevékenységre, a zaj csendre, a facebook Szentírásra, a mozi szentmisére, a csoki szentostyára, a sértődés...
Amint a szimfóniának szüksége van minden egyes hangjegyre, amint a háznak szüksége van minden egyes kőre, amint az óceánnak szüksége van minden egyes vízcseppre, amint az aratásnak szüksége van minden egyes gabonaszemre, az egész emberiségnek szüksége van terád, ott, ahol...
A plébános a tizenkét éves Jézus történetét meséli el hittanórán: – … Egy ideig észre sem vették Jézus eltűnését, mert azt hitték, hogy az úti társaságban van. Egy nap múlva azonban rájöttek, hogy nincs velük. Mit mondhatott ekkor Szűz Mária?...
